2025 februárban – több európai diákszervezettel együttműködésben- indítottuk el nemzetközi kutatásunkat a diákjogok területén. Elsődleges célunk volt felmérni, hogy milyen tartalmi és területi problémákkal szembesülnek a tanulók.
Az online kérdőív 2025 március 9-ig beérkezett válaszadókra vonatkozó adatait, és annak elemzését jelen összefoglalóban közöljük.
Módszertan
- A kutatás módszertani bázisát egy a szervezetek képviselői és diákok által összeállított online kérdőív, melyet a szervezetünk által kifejlesztett software segítségével valósult meg.
- A kérdőívet az együttműködő partner szervezetek képviselői, meghívott diákok küldték ki a diákoknak.
- A kérdőív anonim volt.
- A kérdőív összesen 12 kérdést tartalmazott, melyekre többnyire legördülő sávos illetve skálázott válasz volt adható.
- A kérdőív kitöltése kb. 10 percet vett igénybe.
A válaszadók megoszlása
Az online kérdőívet összesen 2316 diák töltötte ki 10 országból. Az online kérdőívet kitöltők legnagyobb létszámban Szlovákiában, Romániában és természetesen Magyarországon tanulnak. Török és Lett országból 1-1, Finnországból 8 diák töltötte ki.
A válaszadók többsége állami középiskolában, gimnáziumban tanul. A szakképző intézményekben tanulók is hangsúlyosan reprezentáltak a kutatásban. (Feltételezhetően azért, mert könnyebben ebben elérhetőek.) A válaszok száma nem lépi át a reprezentatív küszöböt, ezért inkább csak iránymutatásra, további kutatásra alkalmasak
A válaszadók tájékozottsága
A kérdőív első tartalmi kérdése a válaszadók, illetve társaik tájékozottságára, pontosabban a tájékozottságuk érzékelésére vonatkozott.Tájékozottságukat egy öt pontos skálán kellett értékelniük, ahol az egy a legkevésbé az öt pedig a legtájékozottabb értékelése volt.
Kinek fontosak a diákok jogai
A kérdőívben rákérdeztünk arra, hogy a diákok hogyan érzékelik, hány embernek tanulónak fontosak a diákjogok.
Legördülő sávból három lehetséges válasz volt adható: egyáltalán nem fontos- emberek kis csoportjának fontos illetve a többségnek fontos. A következőképpen alakultak az eredmények
A válaszok jelentős túlsúlyban a diákok egy része vagy akár többsége számára fontosnak ítéli meg a diákjogokat. Ugyanakkor érdemes lenne külön vizsgálni, hogy Magyarországon és más Közép-Kelet Európai országokban vajon miért nagyobb a “nem fontos” választ adók száma.
A válaszok szerint: a diákok egy része vagy akár többsége számára fontosak a diákjogok. Ugyanakkor érdemes lenne külön vizsgálni, hogy Magyarországon és más Közép-Kelet Európai országokban vajon miért nagyobb a “nem fontos” választ adók száma.
Milyen szerepet biztosítanak a jogszabályok és az iskolai rendeletek a diákoknak?
- A tanulók túlnyomó többsége, válaszolt úgy, hogy mindössze néhány kérdésben ad önrendelkezést a rendszer
- Legtöbb tanuló válaszolt úgy, hogy inkább szabálykövető magatartást diktálnak a szabályok.
- Nagyon elenyésző számú tanuló érezte úgy, hogy jelentős befolyása van a szabályokra.
- Ennél a kérdésnél is érdemes részletesebben megvizsgálni az egyes országok közötti eltérések okait. Az a tény, hogy összességében a válaszadók között domoináns az állami iskolák aránya, jól jellemzi az adott ország oktatásirányításának demokrácia felfogását, a tanulói jogok, a diákok oktatásban elfoglalt szerepe tekintetében. Az iskolai légkör és a jogi szabályozás változtatása legitim követelése lehet az OBESSU-nak és az egyes tagszervezeteinek.
Hogyan változott az oktatás helyzete az utóbbi években?
- A válaszadók drámaian jelzik az oktatásban érzékelhető folyamatokat. A diákok láthatóan drasztikusan rosszabbnak, illetve rosszabbnak látják az elmúlt évek tendenciáit.
- Nagyon kevesen érzékelnek stagnálást, illetve javulást.
- Ennek a negatív megítélésnek és a helyzet okainak további vizsgálata fontos vállalása lehetne a diákok európai együttműködésének.
Kapcsolat más országok diákjaival
Munkánk fontos része a diákok helyi, országos és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. Szerettünk volna képet kapni arról, hogy milyen igény van a kapcsolattermetésre a diákok között.
- A válaszok világosan mutatják, hogy a válaszadók egyértelműen érzékelik az igényt a különböző szintű kapcsolatok kialakítására. A válaszadók többsége lát igényt a nemzetközi kapcsolatok kialakítására is.
- Fontos lépés lenne, hogy az európai diák együttműködés minél több fiatal számára kínáljon részvételi lehetőséget. A saját helyzetük pontosabb megítélését segítené más országok oktatási helyzetének megismerése, összehasonlítása.
Milyen szinten van lehetőség az együttműködés kialakítására
A válaszok egyértelműen az iskolai és a regionális szintre mutatnak rá.
Diákvezetők megválasztása
A válaszok arra mutatnak, hogy a diákvezetőket, képviselőket demokratikusan választják.
Önálló közösségi élet lehetőségei
A válaszok arra mutatnak, hogy a fenntartó bizonyos mértékig biztosítják a közösségi élet feltételeit, de a válaszadók hiányosságokat érzékelnek.
Diákszervezetek iskolai kapcsolatai
A magyar helyzet tekintetében talán az egyik legérdekesebb kérdés. A válaszadók nem tudják, illetve úgy látják, hogy csak bizonyos mértékig engedi be a diákszervezetek bejutását az iskolákba. Ez több szempontból is érdekes eredmény, hiszen a jelenlegi jogi szabályozás gyakorlatilag ellehetleníti a bejutást az iskolákba.
A diákok beleszólása az oktatás tartalmi kérdéseibe
Az erre a kérdésre adott válaszok jól mutatják az egyes országok oktatásnak demokrácia szintjét. Az állami iskolákat általánosan is a feszesebb, szabálykövetőbb viszonyok jellemzik.
Érdekes lehet az iskolatípusok közötti szemléleti különbségeket is vizsgálni és bemutatni. Ahol a diáktól a szabályok követését, a passzív befogadást várják el, ott más tulajdonságokkal és attitüddel hagyják el a diákok az iskolát, mint ott, ahol alkotó, alakító részesei lehetnek az oktatási folyamatnak, a róluk születő döntéseknek.
A kérdőív gyorselemzése összességében sok izgalmas következtetést eredményez, de rámutat arra is, hogy érdemes lenne tovább boncolgatni néhány kérdést. Egyrészt úgy, hogy később egy következő adatfelvételt szervezzünk, másrészt ugyanezt a kérdéssort a most itt nem szerepelt országokban is vizsgálni kellene. Lehetőleg legalább olyan részvétellel, mint ahogy az a szlovák, a magyar és az erdélyi diákszervezetnek sikerült.
Ha az OBESSU tagjai és vezetése érdekesnek és használhatónak ítélik ezt az eszközt, szívesen végzünk hasonló felméréseket évente egy-két alkalommal, közösen kidolgozott kérdésekkel, különböző témákban.